Alapok

Hat évvel ezelõtt, immár a múlt évezredben közölt cikksorozatunk a kisebb, kétütemû motorok teljesítménynövelési lehetõségeivel foglalkozott. Most igyekszünk a nagyobb, két- vagy négyütemû vasak tulajdonosai számára is egy kis pluszt nyújtani.

Mielõtt bármiféle konkrétumról szót ejtenénk, néhány dolgot mindenképpen tisztáznunk kell. Elõször is, a "tuning" nem alkalmas egy motorfelújítás megkerülésére, csak tökéletes mûszaki állapotú gépek módosíthatók eredményesen.
Másodszor, cikksorozatunkban elsõsorban a tuning szó eredeti értelmében szeretnénk az egyes módosítások várható eredményeit ismertetni. Például bármelyik nyugatabbról importált rádió "tuningolható", hiszen csatornaválasztóját TUNE jelöli. A tune, ragozott formájában tuning szó, tehát hangolást jelent, azaz a meglévõ alkatrészek megfelelõ összehangolásával elérni a kívánt eredményt.
De vágjunk bele. Ahhoz, hogy egy belsõ égésû motor, gyárilag megszabott lehetõségeihez mérten optimális teljesítményt produkáljon, minden illesztési hézagnak a gyár által elõírt értékûnek kell lennie. Mielõtt bármiféle tuningra törekednénk, ezeket a paramétereket kell megvalósítanunk. A tûrés értékeket, amelyben az adott alkatrész pár kifogástalanul mûködik, a gépkönyvek általában tûrési tartományok formájában tartalmazzák. Ezek mellett szerepel az illesztési hézag megengedett legnagyobb értéke, vagy szerkezeti elemek határmérete is, amellyel a gép még üzemeltethetõ. Ne ez utóbbit figyelembe véve építsük fel motorunkat!
Négyütemû motoroknál teljesítmény és üzembiztonsági szempontjából a szelephézag a legfontosabb. Ennek nagysága hézagmérõ lemezzel határozható meg. A szelephézagot mérhetjük a vezérmûtengely és a szelepemelõ, vagy ritkábban a szelep vége és a szelepemelõ között. A mérési helyet a gyár határozza meg, és ennek függvényében adja meg a szelephézag értékét. Mindig igazodjunk a gyár által elõírt értékekhez! Nem megfelelõen beállított szelephézaggal még a karburátorok behangolása, szinkronizálása sem végezhetõ el.
Ha túl kicsi lenne a hézag, mûködés közben a magas hõmérséklettõl megnyúló szelep nekitámaszkodhat a vezérmûtengelynek. Így a szívó vagy kipufogó csatornát nem képes tökéletesen lezárni, az égõtér "szelel". Ilyenkor a kompresszió végnyomása csökken, a benzin égésekor keletkezõ nyomás pedig nem a dugattyút nyomja lefelé és "gerjeszti" a lóerõket, hanem a kis résen dolgavégezetlenül megszökik. A teljesítményvesztés a kisebbik baj, mert a hézagokon kifütyülõ kb. 2000 C fokos gáz könnyedén elégeti a szelepet és szelep üléket.
Más a helyzet, ha a szelephézag túl nagy, mert ilyenkor a szelep nem képes a teljes csatorna-keresztmetszetet megnyitni. Ha szívószeleprõl van szó, a henger nem töltõdik fel tökéletesen, míg kis magasságra nyitó kipufogószelepnél a henger kiürülése lesz a tervezettnél lassabb. Ez nem csak idõveszteséget, hanem teljesítményvesztést is jelent. Négyütemûnél a dugattyú a kipufogógázt kitolja a kipufogócsõbe, a kitoláshoz szükséges energia a fõtengely forgási energiájából vonódik le. Megbízhatósági szempontból, az indokoltnál nagyobb hézagnál, a szelep nagyobb erõvel ütõdik a fészeknek, emiatt mindkét alkatrész elhasználódása gyorsabb. Az ilyenkor szokásos mechanikai zajok a jelenség természetes velejárói és egyben figyelmeztetõ jelei.

Ha a széria konstrukció lehetõségein belül motorunktól maximális teljesítményt és élettartamot várunk, igyekezzünk a szelephézag értékeket a megadott tartomány közepére állítani. Lapkás állítású motoroknál ez igencsak trükkös lehet, mert majdnem biztos, hogy egyedi, átköszörült lapkákra lesz szükség. A megadott tartományok gyártónként, típusonként, évjáratonként változnak, és 5-6 századmilliméter szélesek. Ettõl nagyobb intervallum esetén (pl. Hayabusa) célszerû a tartomány alsó harmadára beállítani a hézagot. Lényeges, hogy ne a megadott legkisebb értéket válasszuk, számítsunk a használat során bekövetkezõ kopásra. Aki szeret szerelni, próbálkozhat a tartomány alsó határértékén, de számítson arra, hogy a szelephézagot gyakrabban kell ellenõrizni. Határméret alatti szelephézag áldatlan hatásait már fent ismertettük. Ez a fajta tuning kb. 2-4 % teljesítménynövekedést produkálhat a fordulattartomány felsõ részén.

A szelephézagok beállításakor ne feledkezzünk meg a gyertyákról. A legömbölyödött elektródák egymástól távolabbra helyezkednek el, nehezebben szikráznak, mint az éles szélekkel rendelkezõ új gyertya elektródái. Használt gyertyák lángnak kitett felületén kialakuló lerakódás sem szolgálja a teljesítmény javát. Új gyújtógyertya beszerelésekor fordítsunk figyelmet a gyertya hõértékére. Normál vezérlés, kipufogó, stb. mellett sosincs szükség a gyárilag elõírt hõértékûtõl eltérõ gyertyára. Ha még néhány százaléknyi teljesítményt keresünk, érdemes az újabb konstrukciójú, bár drágább tûelektródás gyertyákba beruházni. A "lóerõ" nyeremény nem nagy (max. 1-2 %), de a gázreakció, és fogyasztás javulása miatt megtérülõ befektetésrõl van szó.